Pajzán bútorok 18+

pajzanbutorok9.jpg

A második világháború során a szentpétervári Carszkoje Szeló negyed egyik palotájában egy különös szobára és még különösebb bútorokra bukkantak a katonák.

Szemtanúk szerint az egyik fal teljes egészében különböző méretű és formájú fa péniszekkel volt teleaggatva, és a szoba teljes bútorzata - székek, asztalok, paravánok - pornográf idomokkal volt díszítve. A legenda szerint a szovjet (UPDATE: más történet szerint német) katonák nem fosztották ki a szobát, ehelyett inkább katalogizálták és fényképeken dokumentálták mindazt, amit találtak. A gyűjtemény és a képek többsége állítólag megsemmisült az ötvenes években, csupán ez a néhány ütött-kopott fekete-fehér felvétel maradt fenn. 

A képek felbukkanása olyan főcímekkel járta be a sajtót, mint pl. "Előkerültek Nagy Katalin perverz bútorai". Pedig a történészek szerint nem valószínű, hogy a (nem kicst felnagyított) pajzánságáról híres II. Katalin orosz cárnő (1729-1796) egyik titkos budoárjának bútordarabjairól lett volna szó, bár kétségkívül jól hangzana és beleférne a művészetekért a végletekig rajongó cárnő imázsába. Abban viszont egyetértenek, hogy a szoba és a képeken látható bútorok léteztek.

A fényképek alapján egy francia művész, Dominique Roitel asztalos mester (az 1867-ben alapított Henryot bútorgyár örököse és 2006-tól vezetője) megkísérelte a nem mindennapi fotelt és az asztalt rekonstruálni (UPDATE: ehhez Peter Woditsch filmrendezőtől kapott állítólag a katonák által készített rajzokat is.) Állítása szerint több ezer órányi munkája van a bútordarabokban, amelyek prototípusa nem mellesleg 169.000 (asztal) és 369.000 (fotel) dolláros áron eladók a New York-i Cote France-nál. Amíg gazdára nem lelnek, addig a világot járják, és különböző kiállítótermekben kerülhetünk velük "közelebbi kapcsolatba". Szerepeltek már a párizsi Garnier Palota programjában is. (a cikk nyitóképe Roitel bútorairól készült) (Posztajánló: Drónokkal mutatják be a Garnier Palota pazar enteriőrjét)

Nagy Katalint, a korabeli Oroszország rettegett és csodált nagyasszonyát, sok kritika érte és éri szenvedélyes magánélete miatt. "A szépséges orosz cárnő" egyébként kezdetben nem volt szép. Kifejezetten csúnyácska, vézna, gerincferdüléses kislány volt. Mi több, nem volt orosz sem. Sőt tizenhat évig nem is Katalin volt a neve, hiszen Zsófiának anyakönyvezték, amikor 1729-ben Poroszországban meglátta a napvilágot.

Valószínűleg nem rendelkezett több kegyenccel, mint akármelyik európai király - viszont nő volt. Az ennyire sikeres asszonyok pályafutását minden korban gyanakvás és rágalmak özöne kísérte. Nagy Katalin cárnő kortársai eleve természetellenesnek tekintették, hogy egy nő hatalommal rendelkezzen, s ha már tehetségtelen uralkodónak nem nyilváníthatták, legalább erkölcstelenséggel vádolják meg. A történelmi pletykákat pedig szívesen adta tovább egyik nemzedék a másiknak. Életrajzírója, Isabel de Madariaga megállapította róla, hogy "szeretetteljes és alázatos, nem Észak Messalinájának tűnik, hanem egy asszonynak, aki szeretne szeretni és szeretve lenni."

henryot.jpg

Katalin cárnőnek negyvenhét éves koráig öt szeretője volt, akik közül hárommal hosszú éveken át tartott viszonya (legtovább a vele minden szempontból egyenrangú társával, Grigorij Alekszandrovics Patyomkin gróffal). Szabad és független asszony volt, aki munkája mellett kereste az "igazit". Élete utolsó húsz évében egyre rövidebb kapcsolatok követték egymást egyre fiatalabb férfiakkal. Bizonyítható módon tizenkét szeretője, vagy ha valóban titkos házasságot kötött Patyomkin gróffal, akkor két férje és tizenegy szeretője volt. Sok vagy kevés?

//További erotikus és felnőtt tartalmak

A cikket Measurer hozzászólása alapján frissítettük.

d_művészet kritika történelem társadalom erotika nők luxus bútor hírességek egyenjogúság tabu interior aktivista 18+

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Mi az, hogy a II VH során?! Azelőtt hol voltak?! Azelőtt carszkoje szelo sok évtizedig valami enklávé volt, ahova a szovjetek nem tették be a lábukat?!

Semmi értelme a cikknek.
@Brendel Mátyás:
Valóban, ez amolyan "nem osztogattak, hanem fosztogattak" alternatíva, nem szovjet, hanem német katonák fényképezték le és foszthatták ki a Carszkoje Szeloi nyári palotát.
A gyűjtemény meg talán út közben, Königsbergben lett a lángok martaléka egy bombázás következtében 1944-ben.
en.plab.org/images/zoom/pdf/henryot_et_cie_dans_le_monde___wallpaper___octobre_2013.pdf
@Measurer: A német katonákról sokkal hihetőbb, hogy nem kifosztották, hanem katalogizálták amit találtak.
@magyar bucó: Pedig a németek fosztogattak. A hires borostyán szoba falait is ök bontották le és vitték el.Azóta sincs meg.
@Measurer: Ez is egy verziója lehet a történetnek, beírtuk a cikkbe. Köszönjük!
@mendson: gondolom neked bizonylatot is írtak róla, hogy ők tették, és nem valami aranyborjú imádó
@mendson: biztos fosztogattak is, de műkincseket nem. A borostyánszobát is csak vissza akarták vinni, (eredetileg berlinben állt, anno Péter cár kapta ajándékba, mert nagyon megtetszett neki)de 44 végén valahol vagy lebombázták, vagy a bombázás előle elrejtették és mindenki meghalt aki tudta volna, hogy hová került.
@vitalis06: Alfred Rosenberg különitménye (Sonderkommando Künsberg) és Himmler Árja Örökségkutatási és Oktatási Közössége szervezte a megszállít területekről a műkincsek Németországba szállítását.Ezt bátran nevezhetjük fosztogatásnak.
de.wikipedia.org/wiki/Beutekunst_%28Zweiter_Weltkrieg%29
Szervezett formában a szovjet hadsereg is jelentős mennyiségbe vitt az általuk megszállt területekről származó műkincseket Oroszországba, hivatalosan jóvátételként tartva számon ezeket.
www.welt.de/geschichte/zweiter-weltkrieg/article117328049/Wem-gehoert-der-Goldschatz-von-Eberswalde.html
Kétféle begyűjtési rendszert használtak a németek.

Alfred Rosenberg Reichleiter , helyettese Ebert Reichhautstellenleiter a francia , orosz és egyéb országok ÁLLAMI Múzeumaiból egyenesen Hitler számára szedték össze a kulturális kincseket a SD ( titkosszolgálat ) és tábori titkosrendőrség ( Geheime Feldpolicei ) segítségével , hivatalos rövidített neve EER( Einsatzlabl Reichleiter Rosenberg ) Ezek egyenesen Hitler különböző mutzeumaiba , titkos raktárokba kerültek.

Alfred Rosenberg különítménye a gazdátlan zsidó " kulturális javak"(Kulturgutl)első szállítmányát Párizsba gyűjtötte össze ( Einsatzstab) melyből Hermann Göring válogatott ( kivéve amire Hitler személyesen igényt tartott). Közben a Waaffen SS élén álló Himmler és Göring birodalmi marsall is mindenre rá akarta tenni a kezét , ami a nem állami múzeumokban volt található.
Tudomásom szerint a Borostyán szobát német támogatással rekonstruálták már évekkel ezelőtt, látogatható.