A gyerekeket veszélyeztető kegyetlen ősi rítusok uralják mindmáig az etiópiai Omo-völgy lakóinak életét. Steve McCurry lenyűgöző fotói az itt élő gyermekekről és egy férfi, aki a rituális gyilkosságok megállítására tette fel az életét.

A világörökség részének számító Omo folyó völgye Délnyugat-Etiópiában található. A völgy a törzsi kultúra édenkertje. Összesen kb. 225.000 ember él itt kilenc törzsben, mindegyiknek megvannak az egyedi rituáléi és szokásai az öltözködési és testfestési sajátosságoktól kezdve a bizarr öncsonkítási módszereken át a különös harciasságig.

Ezek közül az egyik a kara, banna és hamar törzsek által gyakorolt, tudatlanság és babonák által fűtött kegyetlen hagyomány, a  rituális mingi gyerekgyilkosságok. A mingi jelentése: átok. A törzsi vezetők több okból kifolyólag is minginek nyilváníthatnak egy gyermeket.

Míg a mingi valószínűleg eredetileg a spártaiakhoz hasonlóan a koraszülött, életképtelen, vagy valamilyen testi deformitással született csecsemőket érintette, mára a házasságon kívül (lány mingi) vagy a törzs által jóvá nem hagyott házasságból és meg nem áldott terhességből született gyerekek (nő mingi) automatikusan megkapják a bélyeget, csakúgy, mint az ikrek (iker mingi). Sok gyerek születik házasságon kívül, mivel a házassághoz komoly hozományt kell adni, ezt pedig nem mindenki engedheti meg magának.

De elég lehet az is, ha a későbbiek során a kisgyermek felső fogai hamarabb bújnak ki mint az alsók (ennek a "súlyos következményeiről" a lenti videóban mesélnek a vezetők), túl nagy a hézag a fogai között, vagy éppen letörik egy darab az egyik tejfogából (fog mingi). Így egy gyermek lényegében mindaddig veszélyben van, amíg le nem váltja a fogait, azaz 10-12 éves koráig.

A törzsek vezetői úgy vélik, hogy a mingi gyermekek jelenléte veszélyes a törzsre nézve, gonosz szellemeket és sorscsapásokat (szárazságot, éhséget, betegséget, halált) hozhat a törzsre, így ha egy gyermeket minginek kiáltanak ki, az a biztos halált jelenti számára. Évente mintegy 300 gyerek hal meg válogatott kegyetlenkedések következtében.

A mingi gyermekekhez nem érhetnek hozzá a törzs tagjai, így péládul az anya nem etetheti meg a már eleve minginek született csecsemőjét, akit születése után magára hagy. Miközben mások a születés körüli halálozások számának csökkentésén dolgoznak, itt a mingi újszülötteket szándékosan hagyják éhen halni. Ennél "humánusabb" módszer, ha születés után rögtön homokot szórnak a csecsemő szájába, és így fullad meg.

Az idősebb korban minginek nyilvánított gyermeket általában egyszerűen elviszik messzire a törzstől és magára hagyják a bozótban élelem és víz nélkül, ahol az éhség, kiszáradás vagy a ragadozók végeznek vele, de előfordul, hogy vízbe fojtják. Az ikreket általában együtt dobják az Omo folyóba.

A CNN beszámolt olyan esetről is, amikor a ikerpár egyik tagja halva született, és az anya, abban a reményben, hogy a másik gyermeke életben maradhat, elásta a testét. A törzs elöljárói azonban pár hét múlva rájöttek arra, mit tett az anya, kiásták a testet és az egészséges csecsemőhöz kötözve így együtt dobták őket a folyóba. A mingiket ugyanis nem lehet eltemetni, mert a vérük megmérgezi a földet.

Lale Lebuko, aki két mingi nővért veszített el így, arra tette fel az életét, hogy minél több gyermeket mentsen meg a rituális gyilkosságtól. Az OMO CHILD alapítvány árvaház és oktatóközpont egyben, ahová az elátkozott gyerekeket menekítik a törzsektől, nem kis veszélyt vállalva ezzel. Ha Lebuko nem élvezné néhány elöljáró közvetlen jóindulatát és barátságát, valószínűleg már régen nem élne, hiszen viselkedésével veszélyezteti a törzseket. Ugyanis ha egy mingi gyermektől "nem a megfelelő módon" szabadul meg a törzs, az átok nem szűnik meg.

Lebuko erőfeszítéseinek köszönhetően a kara és banna törzsek ünnepélyes körülmények között 2012. júliusában hivatalosan betiltották a mingit, de egyes tagok titokban, a mintegy 50.000 tagot számláló, kevésbé központilag irányított hamar törzs pedig továbbra is nyíltan gyakorolja ezt a szokást.

Az alábbi videóban egy mentőakciót láthatunk (2:44-től), amelynek során egy magára hagyott újszülött kislányhoz sietnek az alapítvány munkatársai. A kislányt, akit a születése óta eltelt 40 óra alatt senki nem mert megetetni, egy maroknyi ember védelmezi a halálát kívánó törzstagoktól, míg Lebuko és társai megérkeznek...

További fotók a lenti galériában!

Fedezze fel a világot, olvassa el a nepáli mézvadászokról szóló cikkünket is, vagy nézze meg a brooklyni bandákról szóló fotósorozatot! És bár tudjuk, hogy ez a cikk nem "tetszik" a szó szoros értelmében, segítsen felhívni a figyelmet az alapítvány munkájára és ossza meg ismerőseivel a történetet szóban, vagy a Facebook-on!