Egy kultúra, ahol a nők vére mérgező 18+

 mosaic1.jpg

Chhaupadi, így hívják azt a kultúrális hagyományt Nepálban, amelynek következtében minden érett fiatal lány és nő havonta egyszer távol a családjától és otthonától, állatokhoz méltó körülmények között tölt egy hetet, mivel úgy tartják, menstruációjuk idején rontást hozhatnak mindenre, amivel érintkeznek.

Nepál nyugati vidékein a hindu nők a mai napig - maguktól, mert ezt látták édesanyjuktól, vagy a közösség nyomására - alávetik magukat ennek a hagyománynak annak ellenére, hogy az ország 2005-ben illegálisnak nyilvánította a nők kirekesztését menstruációjuk idején. Az India és Kína közé ékelt himalájai állam 28 millió fős lakosságának 80%-a hindu, akik úgy tartják, a menstruáció "mocskos" dolog, és különösen a kormányzat által kevésbé ellenőrzött, távoli vidékeken nem sietnek a nőket veszélyeztető tradíció feladásával.

A chhaupadi abból ered, hogy a frissen szült és menstruáló nőket vérzésük miatt tisztátalannak, sőt, egyenesen démoninak tartják, akiket emiatt nem szabad semmi és senki közelébe engedni. Ezért aztán minden érett fiatal lány és nő havonta egyszer, valamint minden gyermekágyas kismama kénytelen elhagyni otthonát és családját, és ghot-okban, a legalapvetőbb komfortot is nélkülöző (gyakran a chhaupadi idején kívül állatok által használt) ólokban, fából vagy sárból összetákolt kunyhókban vagy földbe vájt, sötét odúkban meghúzni magát a többi menstruáló nővel együtt.

nepal3.jpg

nepal2.jpg

Fotók: Prakash Mathema

A tradíció alapjaiban mindenhol ugyanaz, de vannak területi eltérések. A nők a menstruációjuk első napján hagyják el otthonukat, és csak a vérzés elálltával térhetnek vissza. Egyes vidékeken minden háznak van saját ghot-ja (ld. a képen lent, az előtérben), máshol a falutól távol építik fel őket, ahová még az út is veszélyes. Ezekben a kunyhókban időnként 10-15 nő nyomorog, kialakításuktól függően a földön vagy fapallókon alszanak. "Nem olyan vészes ez, csak egy hét", mondja egy férfi a cikk végén található első videóban. "Van amikor csak 5 nap."

nepal1.jpg
Fotó: Poulomi Basu/WaterAid

A chhaupadi minden bizonnyal eredetileg pont a nők védelmében alakult ki, akiket a menstruációjuk ideje alatt "felmentettek" a nehéz munka alól. Ebben a mára eltorzult babonás rendszerben a nők a vérzésük ideje alatt egyáltalán nem, vagy csak nagyon korlátozottan hagyhatják el a ghot-ot. Ilyenkor a státuszuk még az állatokénál is alacsonyabb. "Az állatok miatt már elég mocskos itt minden. Nem engedhetjük be még ezeket a (menstruáló) nőket is." - hangzik el a felvételen. "Valaki még meghalna a faluban." Ezért aztán szigorúan szabályozzák, mit csinálhat egy nő a menstruációja alatt. A poszt elején is látható, éppen menstruáló fiatal lány, Radha Bishwa Karma még szerencsés, ő ennyire közel mehet a családjához (balra, a családi vécé mögött húzódik meg.)

4_0.jpg

Fotó: Poulomi Basu/WaterAid

Az ebédjét is itt kapja meg fiatalabb, még nem menstruáló húgától, akinek vigyáznia kell, nehogy a folyamat közben hozzáérjen. Ezért a földre teszi le elé a tál rizst.

Radha Bishwa Karma served food behind the toilet.jpg

Fotó: Poulomi Basu/WaterAid

Ez egyben azt jelenti, hogy nem főzhetnek, nem használhatják (ha van egyáltalán) a közös kutakat, nem mosakodhatnak, a fiatal lányok pedig nem mehetnek iskolába. Száraz kenyéren és rizsen élnek, mivel nem fogyaszthatnak tápláló ételeket: egyrészt "megbetegítenék őket", másrészt örökre beszennyeznék azokat. Ha a tehén tejéből innának, a tehén soha többet nem adna tejet, vagy tej helyett vér fakadna a tőgyéből. Ha gyümölcsöt ennének, vagy hozzáérnének egy gyümölcsfához, akkor a fa soha többet nem hozna termést. Ha a kútból vizet húznának, az kiszáradna. Nem közelíthetik meg és nem érinthetik meg a közösség többi tagját (kivéve a szopós kisgyerekeket, akiket magukkal visznek), mert azok megbetegszenek. Vannak, akik még a nepáli polgárháború elhúzódását is a "nők számlájára" írják. “Amikor itt voltak a maoisták, a nők nem gyakorolták a chhaupadi-t. A férfiak beengedték a nőket a házaikba. Aztán a maoisták meghaltak a háborúban", olvasható a Mosaic cikkében a magyarázat.

Achham_Nov 29, 2013, Sharad.jpg

Fotó: SCN

A ghot-ban magukat meghúzó, időszakosan a társadalom peremére szoruló nők komoly veszélyeknek vannak kitéve. Egyrészt a nem megfelelő táplálkozás és a ghot-ok még nepáli viszonylatban is elképesztő higiéniai állapota miatt óriási a fertőzésveszély, főleg a frissen szült, gyakran anémiás kismamák és újszülötteik számára, akiknek 11 napot kell itt tölteniük a sötétben. A menstruáló nőknek nemhogy tisztasági betétjük, de gyakran fehérneműjük sincs a vérzés felfogására, rongyokkal próbálják meg magukat tisztán tartani, amíg meg nem engedett már számukra a fürdés.

4_3.jpg

Nandakala New Pane in Chaupadi hut.jpg

Fotó: Poulomi Basu/WaterAid

Főleg az esős évszakban nem ritkák a tüdőgyulladásból vagy (az ilyenkor a ghot-okba húzódó kígyók miatt) a kigyómarásból eredő balesetek és haláesetek. Külön probléma a nemi erőszak, mert vannak férfiak, akik hajlamosak "elfeledkezni" a chhaupadi veszélyeiről és kihasználják a fiatal lányok és nők kiszolgáltatottságát távol a családjuktól.

nepal543.jpg

Fotó: AFP

Téves lenne azt hinni, hogy a chhaupadi a falvakra korlátozódik. A WaterAid 2009-es kutatása szerint még a fővárosban is minden 10 családból 9 alkalmaz valamilyen "megtorlást" a menstruáló női családtagokkal szemben. Ha nem is űzik el őket az otthonukból, tilos nekik például a konyhába belépni, és külön kell enniük a család többi tagjától. Ilyenkor az anyák megtiltják a lányaiknak, hogy templomok közelébe menjenek, könyvet vegyenek a kezükbe vagy tükörbe nézzenek, mert ezzel csak kivívnák az istenek haragját.

Radha Bishwa Karma.jpg

Megfigyelték, hogy legtöbbször a tanulatlan idősebb nők, anyák, nagynénik (akik pontosan a chhaupadi miatt estek ki tizenegy-két évesen az iskolából) azok, akik a hagyományba kényszerítik a lányokat. Elszakadni nehéz: az engedékenyebb férfiak és családok azt kockáztatják, hogy az egész közösség kirekeszti őket; nem járhatnak el a közösségi eseményekre, nem engedik be őket a templomokba, nyilvánosan meghurcolják, esetenként megverik őket, és férjet, feleséget sem fognak tudni találni a gyermekeiknek.

6_0.jpg

Fotó: Poulomi Basu/WaterAid

A csak látszólag eltörölt hagyomány olyan mélyen él az ázsiai országban, hogy saját nemzeti ünnepe van, a Rishi Panchami, amely a nőknek évente egyszer alkalmat nyújt a megtisztulásra. A "nők ünnepe" a nők számára munkaszüneti nap (idén augusztus 30-ára esik), de ez nem a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja. Ilyenkor (az éppen nem menstruáló) vörösbe öltözött nők böjtöléssel és a folyókban való rituális fürdéssel tisztítják meg a menstruáció által "bemocskolt" testüket, lemosva bűneiket, ha esetleg vétkeztek volna őseik szabályai ellen (pl. titokban elhagyták a goth-ot).

A hagyomány ellen a nepáli kormánnyal együtt az UNICEF és számos más nemzetközi és helyi civil szervezet (50 Cents.Period., Action Works Nepal) harcol ismeretterjesztő és figyelemfelhívó kampányokkal. Faluról falura, közösségről közösségre kell meggyőzniük az ott élőket, hogy hagyjanak fel ezzel a gyarkolattal és nyilvánítsák a területet chhaupadi-mentes övezetnek (chhaupadi-free zone).

Források: Ethics in action, Mosaic, BBC

Bár tudjuk, hogy ez a cikk nem "tetszik" a szó szoros értelmében, segítsen felhívni a figyelmet, és ossza meg ismerőseivel a történetet szóban, vagy a Facebook-on! Mottónk: "azért, mert nem itt történik, még most történik". 

Ajánljuk még az Omo elátkozott gyermekeiről szóló cikkünket (felnőtt tartalom), amelyben a máig gyakorolt rituális etióp gyerekgyilkosságokról számoltunk be.

Nézze meg a többi, nőkről nem csak nőknek szóló illetve világjáró cikkünket is!

A nepáli hagyományról szóló videók közül "rövidségük" miatt ezeket ajánljuk:

d_társadalom videó egészség társadalom nők egyenjogúság tabu világjáró aktivista 18+

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kb 8 éve terveztem budapesti -igen drága- lakóépületet, ahol a befektető minden kis (40-45 m2) lakáshoz két fürdôt kért. Pont ezért volt az is, "addig" a nők nem mehettek a "rendesbe". Nem nepáli befektető volt ☺
@futobotond: Ez most komoly? Felépült?

Megj. A cikk ugyan kifejezetten a nepáli helyzettel foglalkozik, de a hindu kultúrában más országokban is van hasonló hagyomány.
Minden tradícionális kultúrában van olyan tabu, ami a menstruáló nőket sújtja (pl. az Ószövetségben is), de ez tényleg nagyon brutális. :(

Alapos, jól megírt cikk.
@disrupt: Igen, fel ☺. Azért is írtam, mert ez nem csak a keleti vallásokban\ kultúrákban fordul elő.

Az ortodox zsidók - azt hiszem... - elég komolyan követik az Ószövetséget, miszerint:

19. Mikor asszony lesz magfolyóssá, és véressé lesz az ő magfolyása a testén, hét napig legyen az ő havibajában, és valaki illeti azt, tisztátalan legyen estvéig.

20. Mindaz is, amin hál, az ő havibajában, tisztátalan legyen, és mindaz is, amin ül, tisztátalan legyen.

21. És mindaz, aki illeti az ő ágyát, mossa meg ruháit, és mosódjék meg vízben, és tisztátalan legyen estvéig.

22. És mindaz is, aki illet bármely holmit, amelyen ült, mossa meg ruháit, és mosódjék meg vízben, és tisztátalan legyen estvéig.

23. Sőt, valaki az ő ágyán, vagy a holmikon illet is valamit, amelyeken ő ült, tisztátalan legyen estvéig.

24. Ha pedig vele hál valaki, és reá ragad arra az ő havibaja: tisztátalan legyen hét napig, és minden ágy is, amelyen fekszik, tisztátalan legyen.

25. És hogyha sok napig tart az asszonynak az ő vérfolyása a havibajának idején kívül, vagy ha a folyás a havibajon túl tart..., úgy legyen, mint havibajának idején, tisztátalan az.

26. Minden ágy, amelyen fekszik az ő folyásának egész ideje alatt, olyan legyen, mint a havibaja idejében lévő ágya, és minden holmi is, amelyre ráül, tisztátalan legyen, mint az ő havibajának tisztátalansága alatt."
A cikk valóban jól megírt... hallottam róla már korábban is, de (most is) sokkolt... azért ilyenkor nagyon örülök, h Európában születtem...
Ez tényleg "kultúra", amit nekünk tolerálni kell?
Elsősorban a szegénységet kell felszámolni. Ha nincs viz, nincsenek WC-k,mosni,mosakodni sem lehet. Nem beszélve arról, hogy az eü.betét Indiában, Nepálban alig megfizethető.
Olcsóbb kivitelben önsegélyező csoportok gyártják.
www.unicef.org/india/reallives_4048.htm

Addig marad az elkülönítés, és a véletlenül megérintett fák,állatok vagy emberek tehénvizelettel, mint rontás elleni szerrel való lelocsolása.
Annyit azért mindenképpen érdemes figyelembe venni, ahol ezek a nők élnek, a "normál" putrik ennél semmivel sem jobbak. Ott sincs se víz, se villany, ugyanolyan mocsok van, mint ahova a nők elvonulnak.
@Nűnű: Mitől magasabb rendű a Te kultúrád? Milyen alapon tudod kijelenteni? Miért jobb?
@Measurer: anno itt ebben az országban is éltek szegények. Ngyon szegények. Nem emléxem olyanra, hogy pl. nálunk lett volna ilyen "divat".
Ezért ehhez egfajta szellemi szint is kell!
Mert egy okos ember próbál segíteni a nőknek.

Pl. ha már minden áron ilyen a helyzet, hogy nekik menniük kell a ciklus ideje alatt a házból, akkor ahhová menniük kell legalább úgy legyen megépítve, amibe pl. egy ottani férfi is lakna. De az a minimum, hogy az odavezető út nem életveszélyes.

Sajnon itt is mint sok más elmaradott országban, a nők másodrangúak. De azért dugni jó őket, a fene essen a sok hülye férfiba ott. :|
@futobotond: +1

kösz, h megosztottad! így árnyaltabb a kép.
igen, ez számos kultúrában megvan
a nők általában örülnek ennek, mert nem kell addig dolgozni, gürcölni, kiszakadnak a napi mókuskerékből

az, hogy Nepálban általában is szörnyű higiénés körülmények vannak, az senkit nem érdekel, próbálják úgy beállítani, hogy ezeket a nőket sokkal rosszabb helyre küldik egy hétre
közben általában sem fürdenek, nincs jobb állapotban a lakásuk se, tisztasági betét úgy egyáltalán nincs a vidéken stb.

de lehet rájuk köpködni

az ortodox zsidók is így élnek, de nekik mindenki elnézi, mert ők a kiválasztott nép, ha azt mondod rájuk, hogy primitívek, mert elkülönítik a menstruáló nőket, akkor nácinak bélyegez a társadalom
a nepáliakat lehet primitívnek nevezni, ezért itt a kommentekben meg is teszik az emberek

@szorokin: ja, hogy ha a zsidók is így élnek, akkor az egész máris rendben van és árnyaltabb a kép?
mert a nepáli az csak egy állat, de ha a zsidók is így viselkednek, ez a vallási előírásuk, akkor máris elfogadható? kettős mérce!

@Macropus Rufus: "anno itt ebben az országban is éltek szegények. Ngyon szegények. Nem emléxem olyanra, hogy pl. nálunk lett volna ilyen "divat"." - ja, mert te nem emlékszel rá, akkor már nem is volt
a menses alatti érintkezés, nemi élet stb. sok helyen tabu volt Magyarországon is
nem ilyen mértékben, de tisztátalannak tartották a vérző nőt

@Measurer: a tehén vizelete steril, tiszta
ezt se tudod?
az, hogy neked koszosnak tűnik, az a tudatlanságodat bizonyítja

a tisztasági betét nem csak Indiában és Nepálban ritka, hanem Magyarországon sem volt használatban évtizedekkel ezelőttig
vatta meg még korábban rongyok, ennyi jutott, mert nem volt betét
nem kicseszésből, hanem mert a magyar is pont olyan primitív nép, mint az indiai

ja, a falusi népviseletekben sem véletlenül volt tucatnyi alsó szoknya! csak a sok magyarkodó elfelejti, hogy miért
mert se bugyi, se betét nem volt
a sok alsószoknya szívta fel a hugyot, szarcsimbókot, menses idején a vért

szóval le lehetne szállni a magas lóról magyarkáim
@Measurer: ja, az külön vicces, hogy manapság a nagy felvilágosult nyugaton kezdik használni a nők a mosható, természetes alapanyagú eü betéteket
mert az eldobható eü betét nagyon környezetszennyező, ahogy az eldobható pelenka is
most kezdenek visszatérni a nők a mosható pelenkára és eü betétre
nekem volt olyan ismerősöm, aki ilyen öko módon élt és nevelte a gyerekét
mosódió az bezzeg jó a modern fajtátoknak, pedig ezek a nepáliak előbb használtak mosódiót, mint ti magyarkák
most majmoljátok őket, veszitek a mosódiót, közben meg köpködtök rájuk, hogy primitívek
elszennyezitek a földet a szaros pelenkákkal, véres betétekkel, ők legalább tisztán hagyják a gyerekeikre a földet
Még a hetvenes években is azt mondták a menstruáló nőknek, hogy ilyenkor tilos fürdeni, mert fertőzést kaphatnak. A zuhanyozás meg nem volt még akkora divat, így aztán volt is szaguk a nőknek (volt olyan szemlélet, hogy a fürdés egyenlő a zuhanyozással is, így a nők zöme még zuhanyozni sem zuhanyozott, arról nem is beszélve, hogy akkor még a falvakban fürdőszoba sem igen volt - akkoriban kezdett elterjedni, meg is szólták azt, aki fürdőszobát épített - a lavór volt a tisztálkodási eszköz), mindez Magyarországon. Kérdezzétek csak meg anyáitokat, nagyanyáitokat!
Ennyit a primitív kultúráról.