271 évvel a Pantone-skála első publikálása előtt egy titokzatos holland művész katalogizálta a színeket. Háromszáz éves színmeghatározó, aminek minden oldala művészet.

Mostanában egyre több dologról derül ki, hogy nem is feltaláltuk, csak újrafeltaláltuk. Nemrég tudósok azzal az ötlettel áltak elő, hogy már Leonardo da Vinci is 3D-ben festett, most pedig úgy tűnik, a színskálarendszer sem mai találmány.

Az 1692-re datált holland könyv, amely egészen a közelmúltig egy francia könyvtárban "porosodott", egyedülálló betekintést nyújt a 17. századi festők műhelytitkaiba. Szerzője, aki magát egy bizonyos A. Boogert-ként azonosítja, több mint 700 oldalon keresztül taglalja, hogyan kell akvarell színeket kikeverni. Pontosan leírja az egyes színeket, a színkeverés módját, és hogy hogyan lehet a színek telítettségét megváltoztatni víz különböző részarányú hozzáadásával. Mindezek illusztrálására a leírások túloldalára a színek árnyalatait is megfestette.

Ami igazán érdekes, hogy a könyv végén Pantone-skála szerűen katalogizálta is az összes általa leírt színt. Ezt az egységes modern színskálát, amely nem színkeveréssel határozza meg a színeket, hanem egyenként definiálja őket, külön nevet és sorszámot rendelve mindegyikükhöz, 1963-ban az amerikai Lawrence Herbert, a Pantone cég egyik munkatársa fejlesztette ki. De úgy tűnik, már a 17. században is használtak ilyesmit.

A holland festészet aranykorában ezt az oktatási célokra szánt kézikönyvet sokan haszonnal forgathatták volna. Volna, mivel a kézzel írt és festett könyvnek egyetlen valaha is létező példánya ismert, és ez az egy példány nem sok művészhez juthatott el. Jelenleg az Amszterdami Egyetem egyik PhD hallgatója tanulmányozza, és várhatóan 2015-ben jelenik meg a könyvről az első átfogó tanulmány.

Addig is a legújabb (vagy ki tudja ?) technológiának hála, virtuálisan végiglapozhatja az egészet Ön is ide kattintva.

//Posztajánló: Spóroljon betűtípusokkal!