Pókszépségverseny

british-tarantula-society_80057_990x742.jpg

Több, mint harmincezer madárpókot csodálhattak meg azok a - vélhetően nem arachnofóbiás - látogatók, akik ellátogattak a Brit Madárpók Társaság éves kiállítására és pókszépségversenyére. A képen a kiállítás legszebb pókja, a Socotra szigetén honos fehér-kék színű afrikai madárpók, aki kifejezetten területvédő hírében áll, de marást csak kivételes esetben követ el, inkább ijeszteget.

A kakas szépségversenyek bizarr világa után már meg sem lepődünk, hogy az 1984-ben alapított Brit Madárpók Társaság idén már huszonkilencedik alkalommal rendezte meg a madárpókok Crufts kiállításaként is emlegetett szépségversenyét. Bár a legtöbb ember már egy madárpók látványától is iszonyodik, a Coventry Ricoh Arénába kétezer érdeklődő érkezett, hogy megcsodálja ezeket a különlegesen szép példányokat.

A pókokat egyéb szempontok mellett a testarányaik, a lábaik alakja, színezetük és a szőrük fényessége alapján bírálták el. Az ideális kiállítási kondícióban lévő pók például nem lehet túlságosan jóllakott, a hasának kereknek kell lennie, és a legnagyobb esélye akkor van a győzelemre, ha frissen vedlett, hiszen ekkor a legélénkebb a színezete. A világ minden tájáról érkező kiállítóknak nem volt könnyű dolga a pókok bemutatásával: rá kellett venniük a nem ritkán mérges állatokat, hogy mind a nyolc lábukat megfelelően tartsák. "Nem csak a pókot, hanem a póktartót is lebíráljuk", mondta Ray Hale veterán bíró.

Idén egy Monocentropus balfouri bizonyult a legszebbnek. Tulajdonosa Mike Dawkins, aki 2011-ben kezdett el madárpókokkal foglalkozni és most vett részt először egy ilyen kiállításon. Mint elmondta, már az is meglepte, hogy az ő pókja lett a Legszebb Afrikai Madárpók, a Kiállítás Legszebb Madárpókja címről kezdőként nem is álmodozott. A címet odaítélő bíró szerint a pók ritkaságával és sugárzóan kitűnő egészségi állapotával tűnt ki a többi állat közül. A Crufts győztes kutyákkal ellentétben a győztes pókok tulajdonosai nem számíthatnak óriási összegű díjakra, inkább csak a saját maguknak és az adott fajnak szerzett dicsőség számít.

article-2639650-1E36A6CD00000578-984_634x286.jpg

A pókrajongók azt állítják, hogy a madárpókfélék kitűnő kedvencek, mert tiszták, kommunikatívak, nem hordoznak betegségeket és akár 30 évig is élnek. A madárpókfélék testhossza 6-9,5 centiméter, lábfesztávolsága akár 26 centiméter is lehet és testtömege átlagosan 85 gramm.  Magányos lények, csak néhány faj alkot kisebb kolóniákat. Nincs szükségük nagy térre és boldogan eléldegélnek egy terráriumban, mivel a szabadban sem mászkálnak el messzire a rejtekhelyüktől. Színezetük általában a barna különböző árnyalatai, fekete mintázattal. Néhány faj - mint például a győztes madárpóké - egészen feltűnő színezetű.

Azonban akármilyen szépek is, a nagyobb fajok komoly sérüléseket okozhatnak az embereknek a harapásukkal még akkor is, ha a mérgük nem halálos. Az ún. szőrseprés során pedig a védekező pók lebombázza támadóját a testén található horgos végű szőrszálakkal, amelyek a bőrbe fúródnak, ahol hosszú ideig tartó erős irritációt, viszketést, allergiás reakciókat okoznak. Ezért és a pókok sérülékenysége miatt sem ajánlják, hogy kézbe vegyék őket. A kiállításon ez például szigorúan tilos is, és a tulajdonos azonnali kizárásával jár a versenyből.

Ön hogy áll pókügyileg?

//Posztajánló: bizarr kutya és macska "költemények" a kisállat kozmetikusok versenyén

Források: National Geographic, Daily Mail
kiállítás természet állatok világjáró

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Imádom, gyönyörűek. Megértem viszont azt, aki nem szereti őket, mert én például a kígyóktól írtózom rettenetesen. Tiszta, csöndes, nem túl igényes állatok a madárpókok, aki szereti őket, annak fennségesek, és annyira azért nem vészes az a csípés, a szőrsöprés meg főleg. Madárpók szőréből csináltak (csinálnak?) viszketőport, abba sem halt még bele senki. :D