Spóroljon betűtípusokkal!

garamond9.JPG

Egy 14 éves kisfiú javaslata 400 millió dollárnyi nyomtatási költséget spórolhatna meg az amerikai kormánynak, de Önnek is hasznos lehet.

Suvir Mirchandani és családja számára a mindennapokban is központi kérdés a környezetvédelem, ezért a tinédzser elborzadva tapasztalta, hogy új iskolájában mennyi papírt használnak a tanárai a különböző tananyagok, olvasmányok és feladatlapok kinyomtatására és órai kiosztására. Bár az iskola jórészt újrapapírt használt, és a legtöbb tanár a papír mindkét oldalára nyomtatott, feltűnt a fiúnak, hogy a tanárok látszólag egyáltalán nem foglalkoztak azzal, hogy milyen betűtípusokat használnak.

Ezért elhatározta, hogy bebizonyítja nekik, mennyi (érdekes iskolai projektekre is fordítható) pénzt dobnak ki az ablakon azzal, hogy nem veszik figyelembe az egyes népszerű betűtípusok tintaszükségletei közötti egyáltalán nem elhanyagolható különbségeket, amit a lenti kép is illusztrál. (Az ábra egyszerű átlátszó golyóstollakon megmutatja, hogy ha ugyanazt a szövegmennyiséget a tollon feltüntetett betűtípussal nyomtatjuk ki, mennyi tintát használunk fel. Minél rövidebb tehát a maradék tintacsík, annál többet fogyaszt a betűtípus.) Meglepődött?fonts-for-saving-ink.jpg

Suvir kiszámolta, hogy ha az iskolája a leggyakrabban használt Times New Roman betűtípusról átállna a Garamond betűtípusra, 24%-kal kevesebb tintát fogyasztana, ami kb. 21.000 dollárnyi éves megtakarítást jelentene.

garamonde.jpg

Felfedezését megosztotta tanáraival, akik azonnal arra bíztatták, hogy vigye tovább a gondolatkísérletet kormányzati szintre. A kutatás eredményei olyan megdöbbentőek voltak, hogy végül publikálta is őket. Számításai szerint a központi kormányzat 136, míg az államok 234 millió dollárt tudnának alsó hangon megspórolni, ha egy kicsit fegyelmezettebben és zöldebben választanák meg a nyomtatványokhoz, útmutatókhoz, kiadványokhoz használt betűtípusokat. Azaz áttérnének Garamondra.

garamondpostersmall.jpg

A Garamond betűkép-család a 16. század egyik vezető tipográfusának, Claude Garamond munkáját dícséri. (Fent az ő arcképe látható saját betűiből megszerkesztve Garamond halálának 450. évfordulójára, amely 2011-ben volt. A franciák egy egész weboldallal emlékeztek rá.) A ma használt "Garamondok" már nem az ő eredeti munkája (ld. a galériában) közül valók, hanem azok modernebb változatai..

Ön és a munkahelye milyen betűtípust használ leggyakrabban? Elgondolkozik ezek után azon, hogy Garamond-ra váltson?

oktatás történelem tudomány papír ügyes fenntarthatóság

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Érdekes. Ezen még soha nem gondolkodtam el. Kíváncsi vagyok, hogy lesz-e bármilyen hatása, vagy megmarad pusztán érdekességnek.
Jó! :)
Csak nehogy egy olyan betűvel kezdjünk el spórolni, ami ronda... A Garamond szép, de félek hogy van olyan ami kevesebbet fogyaszt, és elég cikin nézne ki.
Elgondolkoztató. Én Times New Roman betűtípust használok.
Azért nem ártana egy éles tesztben is a "spórolás" mértékét megmérni.
Ha jól értem, a kiscsávó nem tesz különbséget az inkjet és a laser között, ami szerintem nagy hiba. Mivel hivatalokban, iskolákban túlnyomórészt laser van, ott a toner élettartama a döntő, ami elég körülményesen határozható meg.
Ugyanis én a cégemnél borítékcímzésre használok egy lasernyomtatót, aminek a tonerje gyárilag 18000 oldalt tud (7% telítettséggel). De mivel a címzés csak 1%-os, így 126000 oldalt kellene tudnia.
Ez nyilván nincs így. A toner 10000 felett már elképesztő csíkozásokat kezd és eddig a legjobb esetben is csak 12000-ig tudtam nyomtatni vele. Elég durva, hogy úgy kell kib@sznom a tonert, hogy 91%-ban tele van.
Kíváncsi vagyok, hogy másoknak mi a tapasztalata, egyébként HP laserem van és természetesen eredeti tonerekkel operálok, mert a próbált utántöltöttek már null kilométeren is szarok voltak.
Úgyhogy a festékhasználat csökkentésére leegyszerűsíteni a nyomtatóhasználat költségét kicsit könnyelműnek tartom.
Ja, inkjetnél nyilván reálisabb a dolog, de ez jellemzően otthoni használatról szól, és csak akkor, ha szöveget nyomtatsz.
Márpedig csak szövegnyomtatásra még otthonra is célszerűbb lasert venni.
Ha meg képet is nyomsz inkjettel, akkor a betűtípusos spórolásodat szintén cseszheted. Akkor inkább arra figyelj, hogy tényleg csak jó képeket nyomj. Mert ha egy képet nyomtatás után a kukába dobsz, már többet veszítesz vele, mint amit betűtípus spórolással nyerhetsz.
A munkahelyen 10-es Bookman Old Style-t használunk, kíváncsi lennék az hol van ezen a listán. Megfontoljuk a Garamondot, főleg a külsős anyagokhoz.
@Nyomek: Probaltad mar a csikozo tonert kivenni es jol megrazni (mintha folyadekot raznal fel benne)?

Az inkjetnel meg hozzajon a fejtisztatasbol szarmazo veszteseg is, ami a nyomtatas / bekapcsolas gyakorisagatol fugg.
A tonerrel nem az a baj, hogy nem egyenletes a pigmentanyag eloszlása a tárban, hanem a szelénhenger töltés-kisütési tulajdonsága romlik. Ettől függetlenül néha érdemes felrázni, hogy fellazuljon a por.
@bratya: nem is igaz, te kis huncut! ezt is arial-lal írtad :)
@telkoe: "Probaltad mar a csikozo tonert kivenni es jol megrazni"

Óóó, de kedves tippjeid vannak! :P Fulladjon csak bele mindenki a festékbe, meg kenje össze magát vastagon feketével, mi? :D
@telkoe:
:-))
Nem hinném, hogy van olyan mezei titkárnő és pc használó, aki ne rázogatta volna még hülyére magát tonerrel.
Egyébként az újabb nyomtatóinknál néha előfordul, hogy kifogy a por. Remélem, nem azért, mert fekete-fehér képeket nyomtatnak velük. :-)
A draft módú (festéktakarékos) nyomtatás egyidős a PC-k elterjedésével.
@Bobby Newmark: rendszeresen rázom a tonert, és csodákra képes
igazából engem érdekelne a számolási módszer is, ami alapján erre jutott
Egyáltalán: minek nyomtatni? A legkomolyabb munkákat is el lehet végezni nyomtatás nélkül.
Egyáltalán: minek nyomtatni? A legkomolyabb munkákat is el lehet végezni nyomtatás nélkül.
Sajnos ez a kutatás nem volt valami alapos, itt egy angol nyelvű és korrekt cáfolat:
www.thomasphinney.com/2014/03/saving-400m-font/
mi a faszér' kell annyit nyomtatni?
ebook olvasók és pdf-ek világában kicsit vissza lehetne vágni a nyomtatás úgy általában