1600 panda lepte el Tajpej utcáit és épületeit a "Panda World Tour" vándorkiállítás részeként. A pandák kritikus számára figyelmeztető installációnak azonban van egy másik, fájdalmas üzenete is a tajvaniaknak. 

A szám szimbolikus: kutatások szerint 2004-ben a szabadban mindösszesen már csak 1600 panda élt maradványfoltokban Közép- és Dél-Kínában. A papírmasé pandákból álló installációt Paulo Grangeon francia művész készítette a WWF figyelemfelhívó kampányához, amely európai "turnéja" után most először látható Ázsiában.

A helyszínt azonban nem biztos, hogy jól átgondolták a szervezők. Az ártatlan pandainstalláció ugyanis kicsit tapintatlannak tűnik egy olyan országban, amelynek politikai státusa vitatott, mivel a Kínai Népköztársaság egyik tartományának tekinti Tajvant, és minden lehetőséget megragad, hogy ezt a Kínai Köztársaság (ahogy Tajvan hívja magát) orra alá dörgölje, amely azonban önálló államnak tekinti saját magát. 

Hogy jönnek ide a pandák? Talán nem tudta, de ez a végveszélyben lévő állatfaj szinte egy az egyben a kínai állam tulajdona (a külföldön fogságban élő egyedek is) és a jelen szabályozás miatt a jövőben sincs esély, hogy bármelyik másik ország saját példányt birtokoljon. A kölcsönbe adott óriáspanda esetleges születendő bocsai is automatikusan a kínai állam tulajdonai lesznek. Ezt a speciális monopóliumot a kínai kormány rendre kihasználja politikai célokra. 

A külföldi kölcsönadások a politika szempontjából fontos marketing- és jutalmazó, vagy éppen provokációs eszközök. A kínai törvények szerint ugyanis ellenszolgáltatás nélkül csak belföldre lehet óriáspandát kölcsönadni. Így amikor Kína Tajvan számára ellenszolgáltatás nélkül ajánlott fel kölcsönadásra egy pandapárt 2008-ban, az a szeparatista terület számára önmagában üzenet volt. A pandapár nevének (Tuan Tuan és Yuan Yuan) kombinációja pedig még egyértelműbbé tette a helyzetet. Tuan Yuan ugyanis kínaiul annyit tesz: egyesülés, újraegyesítés...

Hát így lett a WWF Kína nagykövete Tajvanban. Kína egyébként nemrég egy másik (talán) véletlen politikai szövetségesre is talált a Microsoftban, akiknek a keresőprogramja úgy tűnik Kínán kívül is cenzúrázza a kínaiak keresési találatait.

Az óriáspanda egyébként a WWF jeleként és általában az állatvédelem jelképeként vált világszerte ismertté.

Ön mit gondol arról, hogy egy nemzet kisajátítja a Föld egyik faját, és politikai célokra használja azt?